Az erősebb érzelmektől lett értelmesebb, vált emberré az ember, és valószínű, hogy a sikert endorfinnal jutalmazó, a viselkedést nagy mértékben befolyásoló emocionális szabályozó rendszer előtérbe kerülésének nagy szerepe volt az értelmes lénnyé válásban - vélik Amerikai, brit és osztrák genetikusok.

Az ember és a főemlősök, például csimpánzok génállománya 98,8 százalékban azonos. Az emberre kizárólagosan jellemző tulajdonságok - az elvont gondolkodás, beszéd, alkotókészségek - genetikai alapjai tehát az 1,2 százaléknyi különbségben rejlenek. Mary-Claire King és Alan Wilson már 30 évvel ezelőtt rámutattt, hogy ilyen nagy fehérje-hasonlóság mellett az emberré válás genetikai okait nem annyira a génekben, mint a gének megnyilvánulását szabályozó tényezőkben kell keresni.

Gregory Wray, Matthew Rockman és munkatársaik, az amerikai Duke egyetem kutatói kísérletileg támasztották alá King és Wilson hipotézisét. kimutatták, hogy a pozitív evolúciós szelekció megváltoztatta a viselkedésre leginkább kiható gén agysejtekben játszott szerepét - erről a Public Library of Science - Biology című világhálós tudományos folyóiratban tettek közzé cikket.

A viselkedést az érzelmek irányítják, az érzelmeket viszont az ingerület-átvivő anyagok és a szervezet belső jutalmazó mechanizmusa, az endorfinok és az ópiátok vezérlik. A kutatók ezért a prodynorphin gén szabályozásának fejlődését vizsgálták. A gén egész sor neuropeptid előfeltétele, úgynevezett "prekurzora". Ezek a neuropeptidek az opiát receptorokhoz kötődnek, és befolyásolják az érzékelést, a fájdalom érzetet, az érzelmeket és a tanulást.

Az endorfin szabályozó rendszer szerepét legegyszerűbben úgy lehetne megfigyelni, ha genetikai módosítással emberbe majom- szabályozót, vagy majomba emberi szabályozót építenének. Természetesen etikai szempontból egyik út sem járható. Ezért a kutatók csak genetikailag módosított sejttenyészeteket vizsgáltak, majom-neuronokba ültettek emberi szabályozó szakaszt, s így valóban több prodynorphint termelődött.

Gregory Wray és csapata 74 embertől és 32 főemlőstől származó DNS-t vizsgált meg. Dekódolták a prodynorphin fehérjét szabályozó, mindössze 68 nukleotidából álló DNS szakaszokat, amelyek az embereknél és az emberformájú, illetve a nem emberformájú majmoknál eltérőek. A főemlősöknél sohasem fordul elő egynél több példányban, de az embereknél - népcsoporttól függően - 4 példánya is lehet. Az embereknél előforduló szabályozó szakaszról készített statisztika alapján meg tudták állapítani, hogy az evolúció során a szakaszra pozitív szelekció hatott, és hogy ez a szelekció nem régen zajlott le, tehát az emocionális rendszer fejlődése alighanem elősegítette az emberré válást.